Közzétette a bankok számára a moratóriumban lévő hitelek értékvesztéséről és átstrukturálttá minősítéséről szóló iránymutatását az MNB. A kilenc hónapnál hosszabb ideig a moratóriumban lévő ügyfélhitelek esetében az intézmények egyedileg eltekinthetnek az átstrukturálttá minősítéstől, ha egyértelműen igazolható, hogy az adósnak nincsenek és várhatóan nem is lesznek pénzügyi nehézségei.
Az Európai Bizottság szerdán stratégiát fogadott el a koronavírus-járvány időszakában felhalmozódó nem teljesítő hitelek kezelésére. A bizottság célja, hogy az európai háztartások és vállalkozások a válság teljes ideje alatt finanszírozáshoz jussanak.
Ahogy arról a Portfolio is beszámolt, új felügyeleti iránymutatást tett közzé december 2-án a moratóriumok által érintett hitelek céltartalék-követelményeire vonatkozóan az Európai Bankhatóság (EBA). Megkérdeztük az MNB-t, ez miként fogja érinteni a hazai törlesztési moratóriumban, illetve annak meghosszabbításában érintett magyarországi hitelekre vonatkozó céltartalékolási követelményeket a bankoknál. A vállalatok esetében még mindig nem jelent meg a törlesztési moratórium meghosszabbításáról szóló szabályozás - úgy tűnik, a felügyeletnél is várják már ennek megjelenését.
A kétezres évek eleje óta nem látott mélypontra, 2,1 százalékra csökkent a 90 napon túl késedelmes lakossági hitelek aránya a magyar bankszektorban, azonban a törlesztési moratórium kétlépcsős kivezetésével újabb 5-10 százaléknak támadhatnak törlesztési problémái a jegybanki és piaci becslések szerint.
Az Európai Bizottság már dolgozik a javaslaton, amely egy európai szintű rossz bankot állítana fel – számol be a hírről a Financial Times.
Az Egységes Szanálási Testület (Single Resolution Borad – SRB) elnöke szerint jövőre tömegével dőlhetnek be a nem teljesítő hitelek Európa-szerte, így erre már most jobb, ha felkészülnek a bankok – írja a Financial Times.
A pandémia esély arra, hogy megtisztítsa Európa a válságban legyengült bankjait – írja a Financial Timesban megjelent cikkében Andrea Enria, az Európai Központi Bank felügyelőbizottságának elnöke, a nem teljesítő hitelek egységes európai kezelésére szolgáló vagyonkezelő, egyfajta regionális „rossz bank” vagy vagyonkezelő hálózat felállítására téve javaslatot.
Kinevezték az UniCredit új elnökét, Pier Carlo Padoant, aki korábban Olaszország pénzügyminiszteri posztját töltötte be – számol be a hírről a Financial Times. Piaci szakemberek szerint ez egyenlő azzal, hogy az olaszok legnagyobb bankjának is részt kell vennie a banki konszolidációban.
A vállalati és lakossági hitelek 40-50%-a vesz részt jelenleg Európa talán legnagyvonalúbb törlesztési moratóriumában, amelynek 2020. december 31-e utáni sorsáról várhatóan holnap reggel dönt a magyar kormány. Nehéz a döntés, hiszen a moratórium általános meghosszabbítása az erkölcsi kockázat (moral hazard) fokozódását, teljes leállítása viszont a hitelek akár 5-10%-ának a bedőlését okozhatja. Az MNB és a bankszektor fontosabb szereplői szelektív, célzott megoldást szorgalmaznak.
Nem nőtt még meg a törlesztési nehézséggel küzdők aránya a személyi kölcsönnel vagy jelzáloghitellel rendelkező lakosság körében, de emelkedik a nehézségre számító ügyfelek aránya a személyi hitelesek körében.
A kínai kereskedelmi bankok nem teljesítő hitelállománya nagyot emelkedhet a koronavírus válság okozta gazdasági lassulás miatt – figyelmeztet a kínai felügyelet.
Javarészt kitisztult mérleggel várják a koronavírus-válság következményeit és a törlesztési moratórium 2020 végi lejártát a magyar bankok. Az NPL-ráták, a követelésvásárlások és a negatív adóslista március végére vonatkozó statisztikái számukra mind kedvező képet mutatnak. A bankoknak és ügyfeleiknek azonban már most készülniük érdemes a moratórium lejártára.
Az olasz Monte dei Paschi di Siena a hétfőn elfogadott terv szerint több mint 8 milliárd eurónyi rossz hitelétől válna meg, ami a Reuters szerint a bank reprivatizációjához vezethet.
Megszűnhet a Nemzeti Eszközkezelő és hatályon kívül helyzethetik az intézmény működését szabályozó törvényt, a megmaradt 4600 lakásbérleti szerződés kezelését pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. látná el egy friss törvényjavaslat szerint.
Miközben soha nem látott csúcsokat ér el a személyi kölcsönök felvétele Magyarországon, kezd kirajzolódni egy fogyasztási hitelekből élő társadalmi réteg, amely miatt már a koronavírus terjedését megelőzően aggódni kezdett a magyar bankok egy része. Bár a bankok 90 napon túl késedelmes lakossági hiteleinek aránya a pénzügyi válság előtt volt utoljára ilyen alacsony (2,7%), a pénzügyi tűzoltásra felvett személyi kölcsönökre egyre inkább érdemes lesz odafigyelniük.
Nagyon visszaeshetnek a kínai kkv-k bevételei a koronavírus miatt, ez pedig nemcsak a GDP-növekedésre, hanem a lakossági és intézményi ügyfelek törlesztőképességére is kihathat. Kína növekedése olyannyira lassulhat, hogy az a kínai hatóságok által lebonyolított stressztesztekben található legrosszabb forgatókönyvet valósíthatja meg - írja a Bloomberg.
Az olasz bakok nem teljesítő hiteleinek (NPL) aránya a teljes hitelállományon belül 2010 júliusa óta a legalacsonyabb szintre csökkent tavaly novemberben.
Süket fülekre talált a kormánynál a Magyar Nemzeti Bank általunk megszellőztetett tavasz végi javaslata a bajban lévő jelzáloghitelesek megsegítésére. Így hiába csökkent mára 3 százalékra (!) a bankok 90 napon túl késedelmes lakossági hiteleinek aránya, még mindig 105 ezer jelzáloghitelszerződés van jelentős késedelemben Magyarországon. A változás jórészt annyi, hogy az érintett családok háromnegyede immár nem a bankjának, hanem egy követelésvásárló vállalkozásnak tartozik.
Nagyon megfogyatkozott mára a bankok által eladni kívánt követelésállomány, és a követelések megbízással végzett kezelése is visszaszorult – mondja a Portfolio-nak adott interjújában Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója. A még piacra kerülő követeléseket egyes szereplők irreális áron vásárolják meg, ami egy gazdasági visszaesés esetén súlyos kérdéseket vethet fel a vevőknél. Bár a jogszabályi követelmények hatalmasat szigorodtak, még mindig nagy szükség lenne a követeléskezelői piac tisztulására.
A jövedelmezőség javításának és egy értelmezhető, leginkább 5% feletti piaci részesedés elérésének szándéka mozgatja a régió bankpiacán az M&A-tranzakciókat, amelyekben vevői oldalon az OTP és a lengyel állam, eladói oldalon a Societe Generale és a Raiffeisen volt az elmúlt évek legaktívabb szereplője – derült ki a Deloitte mai sajtóeseményén. A bankokat átlagosan a könyv szerinti értékük 0,8-szorosáért adják-veszik a régióban, ami a korábbi hurráoptimizmus teljes hiányát mutatja. Eközben a nem teljesítő banki hitelportfóliók a régió legtöbb országában jórészt kitisztultak (Magyarországon is), már csak Ukrajnában, Lengyelországban és Horvátországban maradt jelentős állomány.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Mariupolban és Harkiv megyében látták őket.
Beszámolt az Oresnyik képességeiről az ukrán HUR vezetője.
Rögtön fel is mondták a szerződést az eddigi takarítócéggel Hajdúböszörményben.
Sokórás késésekkel kell számolni egyes vonalakon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
